Addig, amíg nem kezdesz el blogolni, nem is biztos, hogy megérted, hogy mennyi energiát és mekkora fegyelmezettséget igényel egy blogger élete. Mármint azé, aki komolyan veszi, aki hosszú éveket tudhat a háta mögött, és akkor sem adta fel, amikor semmi esélye sem volt arra, hogy bárki felfigyeljen rá.

Egyre több magazin "használja" a bloggereket, tekintve, hogy az olvasóik ma már előszeretettel követik őket, azok helyett a sztárok helyett, akiket a média pakol eléjük. A huszonévesek szinte TV-t sem néznek, a tizenévesek meg tablettel a kezükben nőttek fel. Ez a generáció már nem fogadja el azt, hogy más mondja meg nekik, hogy kik legyenek a példaképeik - ők választanak. Saját szempontok szerint döntik el, hogy kit követnek. 
Hogy mik a közös tulajdonságaik azoknak, akik hosszú évek után is talpon tudnak maradni? Összegyűjtöttem őket. 

1. Eszméletlen tempót diktálnak maguknak

Mivel hosszú éveken át csapat nélkül dolgoznak, így egyedül kell minden feladatot elvégezniük, ami miatt hihetetlen tempót kell diktálniuk. Több fashion blogger mesélte annak idején, hogy sokszor saját maguk fotózták be az outfitjeiket: letették valahova a kamerát, és beidőzítették. Jókat szoktak mosolyogni, amikor valaki azt mondja, hogy nincs pénze fotósra - nem is kell. Nyilván, az első képeik minősége nem olyan volt, mint a mostaniaké, de 1-2 tanfolyam és youtube videó a témában csodákra képes. Ez az életforma arról szól, hogy folyamatosan újabb és újabb ingerek érkeznek az életedbe: újabb együttműködések, célok, utazások, lehetetlenek valósulnak meg, viszont azáltal, hogy ezeket megkapod, még többet kell dolgoznod - és nincs megállás.

2. Tudják, hogy nincs más választásuk

Hiszen senki sem csinálja meg helyettük a munkát, arról nem is beszélve, hogy a leggyakoribb gondolat, amit tőlük hallok/interjúkban olvasok arról szól, hogy soha nem felejtik el, hogy régen mennyire akarták ezt, szóval tartoznak annyival, hogy ugyanolyan lendülettel folytatják. Amikor pedig valaki mögött már több százezres tábor van, nincs megállás. Ráveszik magukat a munkára, és sokan bizony beleesnek abba a hibába, hogy ez kerül az első helyre, és összetévesztik magukat a márkájukkal. Ez startupos körökben is komoly probléma: attól, hogy tiéd a Facebook, még nem te vagy a Facebook. Attól, hogy van egy blogod, még nem te magad vagy a blogod, nem élhetsz a külvilágnak, mert egy olyan világba csöppensz, aminek te leszel a rendezője, és tökéletesen fogod tudni, hogy mikor mi történik. Unalmas lesz. Próbáld meg elkülöníteni a blogot a saját életedtől, nem kell mindenről írnod. A blogod legyen a hobbid, valami, amit imádsz, de te kerülj az első helyre.

3. Maximalisták

Nem elégednek meg akármivel. Addig mennek, amíg össze nem jön az, amit elterveztek. Ha egy olyan feladatot kapnak, amihez nem értenek, addig képzik magukat, amíg nem értik meg, hogy hogyan működik - pl. - egy újabb felület. Pénzük nem feltétlenül van, így amikor azt írom, képzés, szakmai blogokra és ingyenes kurzusokra gondolok. Bár maximalisták, az sem érdekli őket, ha valamiben nem tökéletesek, felvállalják a sebezhetőségüket - pontosan ezért szerethetőek, ezért tudunk azonosulni velük. 

4. Folyamatosan kapcsolatokat építenek

Az egyik posztban már írtam arról, hogy mennyire fontos, hogy kapcsolatokat építs. Legyél céltudatos! Tudd, hogy kikre van szükséged ahhoz, hogy elérhesd a céljaidat, és célozd meg őket. Annak idején amikor szerettem volna egy légitársaság szponzort magamnak, kérdés nélkül írtam többnek is, míg végül az egyik központjából azonnal irányítottak a budapesti irodához, mert pont egy bloggert kerestek. Egyetlen e-mailből szponzoráció lett, ami már 3 éve tart.

Van, aki nem szeret rendezvényekre járni, nekik tökéletes lehet a LinkedIn. Keress rá azokra, akik szimpatikusak, és írj rájuk, hogy szívesen találkoznál velük. Legyél bátor, semmit sem veszíthetsz. Lehet, hogy sok nemet fogsz kapni, annál jobban fognak esni az igenek. 

5. Magukba forgatják a bevételüket

Ez egy olyan attitűd, amit a médián keresztül ismertté vált személyek esetében nem nagyon látsz. Ők megveszik a nagy kocsikat, a nagy házat, és eladják a magánéletüket azért, hogy a következő műsorban is benne lehessenek. A bloggerek esetében a média nem oszt nem szoroz, így a bevételeiket is máshogyan kezelik - magukba fektetik. Ha egy bloggert egy magazinban látsz az nem azért van, mert az számára mekkora haszon. A magazin sokkal jobban jár, és ezt jól tudják ők is: minőségi tartalmat kapnak (pl.: outfit fotókat), egy több tízezres tábort, és ennyi. Az adott fashion blogger viszont a márkák irányában jobban el tudja adni magát, ugyanis ezt a felületet is fel tudja ajánlani - olvasottságban viszont egyetlen magazin sem fog olyan elérést generálni, mint ő. Így a bloggereknél - itthon legalábbis - egy-egy magazin rovatja egy plusz felület és nem több.

Visszatérve: onnan tudod, hogy egy blogger komolyan gondolja, hogy kezdetekben ha kell, ingyen dolgozik bárkivel (ekkor még csak az idejét tudja befektetni), majd később barterben fogad el megbízásokat: gyakorlatot szerez, hogy a legjobb legyen. Idővel viszont jönnek a fizetős szponzorációk, és ahelyett, hogy elköltené a pénzét, minden bevételét magába fekteti. Utazik, világot lát, kamerákat vesz, jobb laptopot, és végül azt az életet kezdi el élni, amire vágyik. Lehet, hogy hónapokon át dolgozik azért, hogy kijusson a New York-i Fashion Weekre, de az, hogy ott meg tud jelenni, kifizetődik. Találkozhat a példaképeivel, ott lehet a legmenőbb divatbemutatókon, és kapcsolatot építhet - arról nem is beszélve, hogy soha nem tudhatja, hogy melyik magazin fotósa kapja lencsevégre. 

Emlékszem, amikor a svájci barátom mesélt arról, hogy a barátai, Kristina (Kristina Bazan) és James (egy suliba járt velük, és azóta is nagyon jó barátok) kezdetekben minden bevételüket jobb és jobb fényképezőgépekbe, és utazásokba fektették (hogy kijuthassanak a divathetekre), akkoriban pedig Kristina nem luxusmárkák ruháit viselte. Ott voltak minden eseményen, és szépen lassan beindult a porcelán arcú lány karrierje - nem is akárhogyan. 

Tettesd, míg el nem éred - ugye-ugye. Soha nem bánom meg, hogy én is így állok hozzá. Életem legcsodálatosabb élményeit kaphattam meg ezáltal - sokkal többet ért minden egyes pillanat, mint amit egy saját lakás, vagy egy autó adhatott volna.

6. Nem keresnek kifogásokat

Ez a hivatásuk, komolyan veszik. Nem keresnek kifogásokat, vagy ha mégis, már jól tudják, hogy hogyan vegyék rá magukat a munkára. Tudják, hogy mi van a kezükben, megtapasztalták, hogy milyen az, amikor megkapják a jutalmukat, azt, amire vágytak, így egy percig sem hátráltatják magukat. 

7. Sokoldalúak

 Ahogy már említettem, kezdetben szinte minden blogger mindent egyedül csinál, így több területen is meg kell állniuk a helyüket. Ebből a fajta nyitottságból és kreativitásból adódóan folyamatosan meg tudnak újulni, és képesek izgalmat vinni a tartalmaikba, együttműködéseikbe.

8. Hisznek magukban

Pontosan ezért tudják eladni magukat. Számukra nem kérdés, hogy ez az egyetlen opció létezik, így is állnak hozzá. Mernek nagyban gondolkodni, és a tetteik is ezt bizonyítják: ha kell, mindent feltesznek egy lapra.  

 9. Kitartóak

Ha kell, éveken át blogolnak, és az sem számít, ha semmi eredménye sincs. Ha vágynak valamire, addig mennek, amíg el nem érik. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan pillanatok, amikor nem akarják feladni. Ez csak azt jelenti, hogy bármi történik, mennek tovább. Igazi harcosok.

11. Nyitottság 

Nyitottak az újra, az emberekre, a világra, emiatt rengeteg kapu nyílik meg előttük. Szeretnek tanulni, képezni magukat a saját területükön, pontosan ezért tudják sokra vinni. 

 Ajánló: Divatbloggerek Kambodzsában 
Fashion bloggers címmel sorozat az E! Channel Youtube oldalán!